A videósok hajlamosak alábecsülni a hang jelentőségét, de rögtön hozzá kell tegyem, hogy csak az amatőr videósok. A profik ugyanis rengeteget szenvednek a jó hangminőségért. Még akkor is, ha viszonylag profi mikrofonokkal dolgoznak. Laikusok gyakran mosolyogva kérdezik, hogy minek az a hatalmas szőrpamacs a mikrofonokonokon, minek a külön mikrofonos ember a hatalmas rúddal a kezében, nem beszélve a fejhallgatós kollégáról, aki egy külön hangkeverőt, vagy rögzítőt tart a hasán és izzad keményen. Megértem a laikusokat, hisz a pályám elején magam is érthetetlennek tartottam ezt a nagy felhajtást. Most, több mint két évtized után ott tartok, hogy a megfelelő képminőség jóval kisebb gondot jelent számomra, mint az elfogadható hangminőség. Fontos hangsúlyozni, hogy elfogadható! A hang esetében ugyanis nem dolby digital minőség a cél (általában), egy riport vagy dokumentumfilm, vagy akár reality show kapcsán, hanem mindössze annyi, hogy a néző megerőltetés nélkül, kényelmesen, tisztán hallja és értse annak a hangját, amit a képernyőn lát. A profik pontosan tudják, hogy mekkora kihívás ez. A többiek meg előbb-utóbb rájönnek erre.

Olcsó húsnak, híg a leve, tartja a régi mondás. Ennek ellenére, ismerjük be, legtöbbünk hajlik arra, hogy jót, de legalábbis elfogadhatót szeretne olcsón.
Ha műszaki cikkekben, elektronikában, vagy pl. autóban gondolkodunk, létezik már arany középút, de ha valami nagyon olcsó, nyugodtan kezdhetünk gyanakodni.
Persze ez fordítva is igaz, a divatmárkák bizony sokszor erősen túlárazottak.
Szóval, sok kellemetlen tapasztalat ellenére, magam is hiszek néha a csodákban. Aztán persze felébredek és belelóg a kezem a bilibe.

A közelmúltban kezdtem a gyakorlatban 3D-vel foglalkozni és már túl vagyok az első néhány filmemen. Többek között egy esküvői videón.
Az alábbi levelet kaptam a boldog újasszonytól, aki nem tagadom szakértelmével lealázott némileg, de sebaj, az a lényeg, hogy én is sokat tanultam tőle 3D ügyben.

Több mint fél éve vásároltam a PANASONIC Z10000-es 3D kamerámat. Annak ellenére vágtam bele a beruházásba, hogy magam még nem szerelmesedtem bele a 3D-be. Természetesen, he a Cinema City-ben egy filmet normál és 3D változatban is vetítenek, akkor a 3D-s változatot választom. Ennek ellenére azért vásároltam 3D-s kamerát, mert egy kollégám, aki az MTV-nek közel harminc órányi anyagot gyártott, meggyőzött arról, hogy ez a jövő útja. A látottak, az általa forgatott anyagok valóban meggyőzőek és lenyűgözek voltak.